Információ poszter-prezentációt bemutatók számára
(GYIK, Gyakran Ismételt Kérdések)

Mi a poszter prezentáció, és mi a műfaj szerepe a tudományos konferenciákon?

A poszter mint konferencia-műfaj a tudományos eredmények bemutatásának egyik elsődleges, bevett formája. Jellemzője, hogy főszerephez jut benne a vizualitás, vagyis adott, általában 1 négyzetméternyi felületen a kutatási eredmények térben elrendezett, sűrített bemutatására nyújt lehetőséget. Előnye, hogy közvetlen interakció alakul ki a posztert bemutató kutató és az összes potenciális érdeklődő között, s az interakciók nincsenek szoros és formális időbeli keretek közé szorítva. A X. Országos Neveléstudományi Konferencián azt kérjük a posztert bemutató résztvevőktől, hogy a poszter elektronikus változatát bocsássák rendelkezésünkre, mert szeretnénk azokat egybefűzve átadni valamennyi regisztrált résztvevőnek.
 

Milyen presztízsű a poszter műfaj a szóbeli előadásformákkal összehasonlítva?

A posztert bemutató résztvevők egy része eredetileg is ebben a műfajban adja be a prezentáció összefoglalóját. Van, aki ezt azért teszi, mert az adott kutatáshoz igen jól illik a poszter műfaj erőteljes vizualitása (pl. fényképek, színes ábrák részletes bemutatására és elemzésére van lehetőség). Vannak, akik jobban kedvelik a poszter prezentációk kötetlen interakcióit és beszélgetéseit, amely a frontális, monológ jellegű műfajokhoz képest személyesebb visszajelzésre nyújt lehetőséget. Az eredetileg is poszterként benyújtott anyagok között számos igen kiváló munkát találhatunk.
Ugyanakkor a poszter prezentációk egy része eredetileg szóbeli előadásként került benyújtásra, és az ott meghúzott ponthatár miatt ajánlottuk fel azt a lehetőséget, hogy poszter prezentációként bemutathatók legyenek a kutatás eredményei. A konferenciák feszes programja - amelyben igyekszünk a párhuzamosan futó szekciók számát alacsonyan tartani - időbeli korlátot szab a lehetséges szóbeli prezentációk számának. A poszterek esetében jelentkező térbeli korlát ugyanakkor viszonylag könnyen leküzdhető: ahol 20 poszter prezentáció számára hely van, ott általában 40 vagy 80 számára is.
Az eredetileg szóbeli prezentációként benyújtott anyagok között is számos olyan kiváló absztraktot találhatunk, amelyek esetében kevéssé informatív az, hogy egy bizonyos ponthatár alatti átlageredményt értek el a bírálók véleményei alapján.
 

Hogyan történik a poszterek bemutatása?

A konferencia-felhívásban szerepel, hogy a posztereket tematikus egységekbe szervezzük (8-10 poszterenként). A 60 perces poszter-szekciót a programbizottság által felkért elnök vezeti. A 60 perces szekció időbeosztására a következőt javasoljuk: (1) kötetlen nézelődés az első negyedórában, (2) a második és harmadik negyedórában a posztert bemutató szerzők kb. 3 percben ismertetik a kutatás leglényegesebb jellemzőit, majd (3) kötetlen beszélgetés és vita zajlik.
 

Hogyan lehet 3 percben összefoglalni a kutatás leglényegesebb jellemzőit?

Alapszabály: Elsősorban ne magáról a kutatásról beszéljünk, hiszen annak szokásos szerkezeti egységeinek egymondatos jellemzése is szétfeszítené az időbeli kereteket. Sokkal fontosabb lehet arra rámutatni, hogy mit hol találhatunk a poszteren, mely terület(ek)re érdemes fókuszálni a figyelmünket, a poszter mely részét tartja a szerző különösképpen fontosnak.
 

Milyen méretű és milyen szerkezeti elemekkel rendelkezik egy ízléses és informatív poszter?

A poszterek számára rendelkezésre álló terület nagyjából A0 méretnek felel meg (841 × 1189 mm). Az utóbbi években egyre inkább elterjedt, hogy PowerPointtal – vagy hasonló funkciójú szoftver segítségével – egységes egészként készül el az A0-s méretű poszter. Ennek kinyomtatása megfelelő minőségű papíron mintegy 10 ezer Ft körüli költséget jelent. Ugyancsak gyakori a két A1-es méretű lap összeállításából készített poszter, de gyakran találkozunk még 10-12 darab A4-es papírlapból összeállított megoldásokkal is. A poszterek fölerősítéséhez (a paraván anyagától függően) gyurmaragasztót vagy gombostűt használunk. Ezeket a kellékeket a konferencia során a résztvevők rendelkezésére bocsátjuk.

A kutatás jellegétől függően (empirikus vagy elméleti) a poszterek elkészítéséhez kétféle szerkezeti felosztást javaslunk.

Az empirikus kutatást bemutató poszteren szokásosan a következő hat, vizuálisan is jól megkülönböztethető szerkezeti egységet találjuk:

  1. Cím, szerzők, elérhetőségek, kutatási támogatás feltüntetése
  2. Elméleti háttér
  3. Kutatási kérdések, hipotézisek
  4. Módszerek
  5. Eredmények
  6. Diszkusszió, következtetések, rövid irodalomjegyzék

Elméleti irányultságú kutatás esetén a következő szerkezeti egységeket javasoljuk:

  1. Cím, szerzők, elérhetőségek, kutatási támogatás feltüntetése
  2. Az elméleti probléma relevanciája; szakirodalmi áttekintés
  3. A szerző álláspontja a vizsgált elméleti kérdésben
  4. Érvek a szerző álláspontja mellett
  5. Az álláspont relevanciája az elmélet, a gyakorlat és/vagy az oktatáspolitika számára
  6. Diszkusszió, következtetések, irodalomjegyzék

Az oldalt eddig 18779 alkalommal tekintették meg. Utoljára frissítve: 2010.10.05.