Oktatáselmélet


Programvezető: Csapó Benő, DSc
 
A képzési program általános keretei
A képzési program az iskolai tanítás és tanulás kutatási problémáinak tágabb kereteivel és fő témaköreivel ismerteti meg a hallgatókat. Az elméleti felkészítés főleg a kognitív fejlődéssel, a képességek kutatásával, a deklaratív és procedurális tudás kapcsolatával, az iskolában elsajátított tudás szerveződésével, a tudás alkalmazásával, a problémamegoldással, a transzferrel, az iskolai tanulási-tanítási folyamatokkal kapcsolatos kérdéseket foglalja magában.
Kutatási témákat elsősorban két területen, az iskolában elsajátított tudás minőségének és szerveződésének vizsgálata, valamint a tanítás-tanulás módszereinek, hatékonyságának fejlesztése terén kínál fel. Az iskolában elsajátított tudás vizsgálatának két fő módszertani kerete alakult ki. Egyrészt nagyobb mintán végzett keresztmetszeti felmérésekkel lehetőség van a különböző készségek és képességek fejlődési folyamatainak leírására, feltérképezésére. Az elmúlt években több ilyen képesség fejlődési folyamatainak felmérésére került sor. Másrészt kisebb mintákon elvégzett, sok változóra kiterjedő felmérésekkel lehetőség kínálkozik az összefüggésék sokoldalú elemzésére. Az iskolai tanítási-tanulási folyamatok módszereinek fejlesztése, hatékonyságának javítása terén elsősorban az iskolában végzett fejlesztő kísérletek jöhetnek számításba, melyek módszertani keretei, technikái az intézetben ugyancsak kialakultak.
 
Fontosabb kutatási témák
 
1. A képességek fejlődése
Az 1990-es évek végén számos képesség és készség felmérésére sor került, nagyrészt országos reprezentatív mintákon, keresztmetszeti adatgyűjtési technikát alkalmazva. A képességek nagyobb mintákon történő felmérését minden esetben az adott képesség elméleti tanulmányozása, szerkezetének leírása, az iskolai tanulásban és a tudás alkalmazásában betöltött szerepének elemzése, majd kisebb mintákon végzett pilot-study jellegű vizsgálatok előzték meg. A felmért fontosabb képességek és készségek például a kombinatív, a rendszerezési és a logikai képesség, az induktív gondolkodás, a szöveges feladatmegoldó készség és a mértékváltás valamint a különböző idegen nyelvi készségek. A képzési program keretében hasonló készségek és képességek meghatározására, értelmezésére és a fejlődési folyamatok felmérésére kerülhet sor.
 
2. Az iskolában elsajátított tudás szerveződése, minőségének jellemzése
Az elmúlt években több egymást követő koncentrált vizsgálat irányult az iskolában elsajátított tudás minőségének, alkalmazhatóságának mérésére alkalmas eszközök (a természettudományi tudás alkalmazása, természettudományos tévképzetek, matematikai megértés, írásbeli szövegalkotás, történelmi gondolkodás, kritikai gondolkodás, valószínűségi gondolkodás, komplex problémamegoldás, bizonyítási képesség, következtetési sémák) kidolgozására, majd az empirikus elemzésekre.
A PhD képzés keretében végezhető kutatási témák mindenekelőtt a következő területekre terjedhetnek ki.
(a) A korábbi vizsgálatok kiterjesztése: új területek, tantárgyak és életkorok vizsgálata, újabb kontextusban, a háttérváltozók szélesebb körének elemzésével.
(b) A komplex problémamegoldás képességének vizsgálata további életszerű helyzetekben, az iskolában elsajátított tudás és a problémamegoldás kapcsolata, a transzfer részletes elemzése, a kontextus és a strukturális tényezők szerepének vizsgálata.
(c) A véletlennel, a valószínűséggel és a bizonytalansággal kapcsolatos gondolkodás vizsgálata, a korrelatív és valószínűségi gondolkodás fejlődése, a gondolkodás hibái, naiv általánosítások és tévképzetek a korrelatív gondolkodásban, valószínűségi folyamatok megértése, reprezentációinak lehetőségei a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban.
(d) A matematikai gondolkodás fejlődésének kritikus pontjai, a gondolkodás fejlesztésének lehetőségei a matematika-tanítás újabb hangsúlyválásaival összefüggésben. A szöveges feladatmegoldás szerepe a realisztikus matematikai modellezés keretében, a belátás (heurisztika), az algoritmikus gondolkodás, a tanulók gondolkodási stratégiáinak fejlődése.
(e) Az induktív és az analógiás gondolkodás szerepe egyes tantárgyak tanulásában. Analógiák és izomorf problémák, az analógiák szerepe a tudás többszörös reprezentációjában.
(f) A tartalmi tudás szerveződésének sajátosságai, a fogalomfejlődés, fogalmi megértés, fogalmi váltás tanulmányozása a természet- és társadalomtudományok néhány kiemelt, központi jelentőségű területén. A szemantikus reprezentáció, a többszörös reprezentáció lehetőségei és szerepe a megértés elmélyítésében.
(g) Az iskolai teljesítmények és az azokat befolyásoló affektív tényezők kapcsolata (például a teljesítménymotiváció, az elsajátítási motiváció, az önszabályozó tanulás, az attribúciók, az énkép).
 
3. A képességek iskolai fejlesztése
A korábbi kutatási programok keretében sor került a műveleti gondolkodás különböző összetevőinek és az analógiás gondolkodásnak a fejlesztésére. Megtörtént a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elméleti kereteinek és gyakorlati módszereinek kidolgozása. Elindultak a kísérletek a kritériumorientált képességfejlesztés terén. A doktori képzés keretében a jelöltek számára ideális kutatási téma egy-egy tananyagba ágyazott fejlesztő program kidolgozása és kísérleti kipróbálása.
(a) Több, elsősorban az anyanyelvhez (olvasás-szövegértés, írásbeli szövegalkotás), a logikai-matematikai műveletrendszerhez, az induktív és az analógiás gondolkodáshoz, illetve egyes tantárgyakhoz - matematika, kémia, fizika, biológia, történelem, idegen nyelvek - kapcsolódó területen kerülhet sor a tartalomba ágyazott, illetve a kritériumorientált fejlesztő modell alkalmazására, hatékonyságának kipróbálására.
(b) A fejlődésben lemaradó tanulók képességeinek fejlesztése. A hátrányos helyzetű családokból, ingerszegény környezetből kikerülő tanulók célzott, nagyrészt individualizált, felfelé nivelláló hatású, komplex fejlesztő programjainak kidolgozása, a programok kísérleti kipróbálása, hatékonyságának bemérése.
(c) A speciális nevelési igényű tanulók fejlődésének vizsgálata és fejlesztésének lehetőségei.
 
4. Az elsajátított tudás minőségét és a tanuláshoz való viszonyt javító módszerek
Az előző kutatások keretében egyrészt sor került a tudás minőségével kapcsolatos problémák feltárására, másrészt tananyag közvetítésének és a gondolkodási képességek fejlesztésének integrálására. Szükség van további olyan kutatásokra, olyam iskolai tanulási-tanítási módszerek kifejlesztésére, amelyek egyrészt javítják a megértést és a tudás alkalmazhatóságát, másrészt a fejlesztik a motivációt, erősítik a tanulás affektív tényezőit.
(a) További módszerekkel lehet bővíteni a különböző oktatási célok integrált megvalósítására irányuló iskolai kísérleteket. Ilyenek például a Problem Based Learning és a Content Based Language Learning. Mindegyiket számos tantárgyban ki lehet próbálni. A tudás minőségében bekövetkezett változások mérésére fel lehet használni a korábban kidolgozott mérőeszközöket.
(b) A tanulás-szervezés megváltoztatása a tudás minősége és a tanuláshoz való viszony javítása érdekében. A fogalmi térképek használata, a metakognitív effektusok, az egyéni és csoportos projektek módszere, a csoport-munka, a kooperatív tanulás, a megtanító stratégiák, a differenciáció és az individualizáció alkalmazása az említett célok megvalósítása érdekében. Fejlesztő programok kidolgozása, kísérleti kipróbálása.
(c) Az új tudáskoncepciókra épülő, konstruktivista szemléletű, a tudás minőségét, a tantárgyi attitűdöket és a tanuláshoz való általános viszonyt javító taneszközök (tankönyvek, multimédiás eszközök) kidolgozása, kísérleti kipróbálása. A taneszközök ilyen szempontú fejlesztésével és elemzésével kapcsolatos elméleti keretek és technikák kidolgozása és alkalmazása.
 
5. Zenei nevelés
A kutatási témához az egyetem két műhelyének kialakuló együttműködése teremt keretet. Az egyetem zeneművészeti karán folyó művészképzés, művésztanár képzés hátterében jelentős zenepedagógiai tapasztalat halmozódott fel. Másrészt a pedagógiai értékeléssel foglalkozó kutatói műhely vizsgálatainak spektrumában megjelent a zenei képességek felmérése. E két kutatási tradíció együttműködéséből fontos további kutatási területek indulhatnak ki.
(a) A hangszeres képzés és a zenei nevelés kapcsolata.
(b) A zenei képességek vizsgálata a zeneművészeti közoktatásban.
(c) A zenehallgatás hatásának vizsgálata deviáns fiatalok körében.
magyar