Bírálati szempontrendszer
A beérkezett anyagokat a Tudományos Programbizottság által felkért két, független bíráló értékeli az alábbi szempontrendszer alapján. A felsorolt szempontok egyaránt érvényesek a szimpóziumi és a tematikus előadások, valamint a poszterek értékelésére, ám külön szempontok alapján értékelik az elméleti és az empirikus jellegű szakmai anyagokat. A bírálók a szimpózium szervezettségét, belső logikáját külön is értékelik.
Elméleti munka:
- Elméleti beágyazottság: A kutatás elméleti kerete egyértelmű-e, és érvényes-e az absztrakt szövege alapján? A fogalomhasználat pontos-e?
- Az elmélet részletezettsége: Az absztrakt alapján feltételezhető-e a kellő alaposságú tárgyalás
- Elemzési szempontok, relevanciájuk: Az elemzésre kiválasztott szempontok érvényesek-e, ezek alkalmazásával új tudáshoz juthat-e a kutatás?
- Eredetiség: Valószínűsíti-e a szerző saját szellemi hozzájárulását az absztrakt a kutatáshoz? Hoz-e új tudást a vizsgálat?
- Általános minőség, szerkezet, stílus: Az absztraktra vonatkozó tartalmi elvárásokat követi-e a szöveg? Egy jól felépített és kivitelezett vizsgálatot valószínűsít-e a szöveg? Megfelelően alkalmazza-e a tudományos nyelvhasználatot? Könnyen értelmezhetőek a közlései? Gondosan megfogalmazott-e a szöveg?
- Elméleti és gyakorlati jelentőség: Az absztrakt alapján megítélhető-e a kutatás általánosabb, a konkrét mintán túlmutató relevanciája a kutatás és a gyakorlat számára? Ha a szerző megnevezi ezt, érvényes-e az állítása?
Empirikus munka:
- Elméleti beágyazottság: A kutatás elméleti kerete egyértelmű-e, és érvényes-e az absztrakt szövege alapján? A fogalomhasználat pontos-e?
- Célok, kutatási kérdések, hipotézisek: Az absztrakt világosan és egyértelműen megfogalmaz-e kutatási cél(oka)t, kutatási kérdés(eke)t vagy hipotézis(eke)t?
- Alkalmazott módszerek: Egyértelmű-e, hogy milyen mintával, eszközökkel történt a vizsgálat? Az alkalmazott adatgyűjtési és -feldolgozási eljárások megfelelőek-e? A módszerek alkalmasak-e a kutatási kérdés megválaszolására?
- Eredmények bemutatása, értelmezése: Az adatok feldolgozása során keletkezett információkat ad-e meg az absztrakt? Értelmezi-e a szöveg, hogy ezeknek az eredményeknek milyen jelentést tulajdonít? Érvényes-e ez az értelmezés az absztraktban közöltek alapján?
- Általános minőség, szerkezet, stílus: Az absztraktra vonatkozó tartalmi elvárásokat követi-e a szöveg? Egy jól felépített és kivitelezett vizsgálatot valószínűsít-e a szöveg? Megfelelően alkalmazza-e a tudományos nyelvhasználatot? Könnyen értelmezhetőek a közlései? Gondosan megfogalmazott-e a szöveg?
- Elméleti és gyakorlati jelentőség: Az absztrakt alapján megítélhető-e a kutatás általánosabb, a konkrét mintán túlmutató relevanciája a kutatás és a gyakorlat számára? Ha a szerző megnevezi ezt, érvényes-e az állítása?
Szimpózium-összefoglaló:
- Célok: A szimpózium előadásai egy közös céllal jellemezhetők-e?
- Koherencia: A szimpózium előadásai hogyan kapcsolódnak egymáshoz? Kerek képet adnak-e a vizsgált problémáról?
- Általános minőség, szerkezet, stílus: Az absztraktra vonatkozó tartalmi elvárásokat követi-e a szöveg? Egy jól felépített és kivitelezett vizsgálatot valószínűsít-e a szöveg? Megfelelően alkalmazza-e a tudományos nyelvhasználatot? Könnyen értelmezhetőek a közlései? Gondosan megfogalmazott-e a szöveg?
- Elméleti és gyakorlati jelentőség: Az absztrakt alapján megítélhető-e a kutatás általánosabb, a konkrét mintán túlmutató relevanciája a kutatás és a gyakorlat számára? Ha a szerző megnevezi ezt, érvényes-e az állítása?
Poszter:
- Elméleti beágyazottság: A kutatás elméleti kerete egyértelmű-e, és érvényes-e az absztrakt szövege alapján? A fogalomhasználat pontos-e?
- Célok, kutatási kérdések, hipotézisek: Az absztrakt világosan és egyértelműen megfogalmaz-e kutatási cél(oka)t, kutatási kérdés(eke)t vagy hipotézis(eke)t?
- Alkalmazott módszerek: Egyértelmű-e, hogy milyen mintával, eszközökkel történt a vizsgálat? Az alkalmazott adatgyűjtési és -feldolgozási eljárások megfelelőek-e? A módszerek alkalmasak-e a kutatási kérdés megválaszolására?
- Eredmények bemutatása, értelmezése: Az adatok feldolgozása során keletkezett információkat ad-e meg az absztrakt? Értelmezi-e a szöveg, hogy ezeknek az eredményeknek milyen jelentést tulajdonít? Érvényes-e ez az értelmezés az absztraktban közöltek alapján?
- Általános minőség, szerkezet, stílus: Az absztraktra vonatkozó tartalmi elvárásokat követi-e a szöveg? Egy jól felépített és kivitelezett vizsgálatot valószínűsít-e a szöveg? Megfelelően alkalmazza-e a tudományos nyelvhasználatot? Könnyen értelmezhetőek a közlései? Gondosan megfogalmazott-e a szöveg?
- Elméleti és gyakorlati jelentőség: Az absztrakt alapján megítélhető-e a kutatás általánosabb, a konkrét mintán túlmutató relevanciája a kutatás és a gyakorlat számára? Ha a szerző megnevezi ezt, érvényes-e az állítása?
Mindegyik kategóriában 0 és 5 közötti pontszámmal értékelik a bírálók a szakmai anyagokat. Van lehetőségük rövid szöveges értékelésre is, és az alacsony pontszámot mindenképpen indokolják. Ha a két bíráló által adott összpontszámok között 10-nél nagyobb a különbség, harmadik bíráló is értékeli az anyagot.
A bírálók értékelésének figyelembevételével a végső döntést a Tudományos Programbizottság hozza meg az elméleti és az empirikus munkáknál külön-külön meghatározott ponthatár alapján. A döntés lehet: (1) elfogadva; (2) elutasítva; (3) elfogadva, de átsorolva.
Elutasítás esetén nincs mód a szakmai anyag javítására és újbóli benyújtására. Az átsorolás azt jelenti, hogy a szimpóziumi előadás tematikus előadásként, a tematikus előadás poszterként szerepelhet a programban. Átsorolt szakmai anyag esetében a szerző nyilatkozhat (pek@edu.u-szeged.hu) arról, ha ebben a formában nem kívánja bemutatni munkáját.
Az elfogadás nem jár automatikusan együtt a szakmai anyag konferenciakötetben való megjelenésével. Ez csak abban az esetben történik meg, ha a résztvevő a meghatározott határidőig befizeti a konferencia részvételi díját. Többszerzős szimpóziumi, tematikus előadás, valamint poszter esetében legalább egy szerzőnek be kell fizetnie a részvételi díjat.