Egy pedagógiai felméréshez különböző megfontolások alapján lehet a mintát választani. A legtöbb vizsgálat, amelyik a magyar oktatási rendszer hatékonyságát, a tanulók tudásszintjét, teljesítményét, képességeik fejlődését elemzi, országos reprezentatív mintákkal dolgozik.
Alapvető követelmény a reprezentativitás minden olyan esetben, amikor a felmérés során megvizsgált minta adataiból az egész ország tanulóinak teljesítményeire akarunk következtetni. Ilyenkor, ha a mintavétel és az adatgyűjtés szakszerű, az eredmények az egész országról adnak átfogó képet, megmutatják az átlagos teljesítményeket és a teljesítmények eloszlásait, átlagtól való eltéréseket és a globális összefüggéseket.
A mi vizsgálatunk céljai mások. Nem azt kutatjuk, milyenek az országos átlagok, milyenek az országon belüli különbségek.
E felmérésben bizonyos jelenségek mélyebb vizsgálatára, megértésére és bemutatására törekszünk. Ehhez olyan mennyiségű adatot kell összegyűjtenünk egy-egy tanulóról, amilyet országos méretekben rendkívül költséges volna felvenni. Szeretnénk továbbá az adatokat a tanítás természetes egységeinek, az iskolai osztályoknak az összehasonlítására, az osztálykeretben történő munka elemzésére is felhasználni, így eleve adódik a követelmény, hogy a mintavétel alapegysége az osztály legyen.
A felmérés céljaira két különböző életkorú mintát választottunk. A fiatalabbik mintát az általános iskola hetedik, az idősebbiket a középiskolák harmadik osztályaiból vettük. Mindkét életkorban törekedtünk a reprezentativitásra, abban az értelemben, hogy a város (Szeged és vonzáskörzete) különböző iskoláinak osztályai arányosan szerepeljenek a mintában. A hetedik osztályosok esetében az iskolák jellege (pl. lakótelepi, belvárosi stb.) és a különböző forrásokból származó minőségi mutatóik alapján választottuk ki az osztályokat.
A középiskolások vizsgálatába csak a négy évfolyamos iskolatípusokat, a gimnáziumokat és a szakközépiskolákat vontuk be. A középiskolai mintát az összes négy évfolyamos középiskola összes osztályából arányosan választottuk ki. A mintát ezért nem általában a harmadik évfolyamra, hanem csak az érettségihez vezető középiskolákra nézve tekinthetjük reprezentatívnak.
Mivel keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk, azaz azonos időpontban különböző életkorú tanulókról gyűjtöttünk adatokat, nem pedig egy adott tanulót követünk négy éven keresztül (azaz nem longitudinális adatgyűjtésről van szó), csak becslést adhatunk arra a fejlődésre, ami egy korosztályban végbemegy.
Az előzőekben kifejtett alapelveknek megfelelően összeállított mintába 27 általános iskolai, 9 gimnáziumi és 9 szakközépiskolai osztály került. A minta fontosabb adatait az 1. táblázatban foglaltuk össze. Amint ezek az adatok is tükrözik, az általános iskolai osztályok átlagos létszáma (20 fő) kisebb, mint a középiskolaiaké (28 fő).
1. táblázat. A minta statisztikai jellemzése
A táblázatban a két életkori csoport adatai mellett feltüntettük a más szempont szerinti bontásban képzett részminták adatait is. A korrigált hetedikes mintába azok a tanulók kerültek, akiknek a tanulmányi átlaga 3,4 vagy annál jobb. Az általános iskolások így kiválasztott 67%-ának adatai jó egyezést mutatnak a középiskolás mintáéval. A fiú-lány arány például megegyezik a korrigált hetedikes és a gimnazista mintában, az apák iskolázottsága a korrigált hetedikes és a teljes tizenegyedikes mintában azonos. Bár az egyezés így sem mindenütt teljes, a korrigált minta a két korosztály összehasonlításához jobb alapot szolgáltat, mint ha csak a teljes hetedikes minta adatait használnánk.
7. osztály 11. osztály Korrigált 7. osztály Gimnázium Szakközépiskola Mintanagyság (fő) 547 503 369 258 245 Életkor (év) 13,43 17,30 13,34 17,24 17,37 Lányok aránya (%) 50,46 55,67 60,43 59,30 51,84 Anya iskolázottsága 3,07 3,10 3,21 3,50 2,68 Apa iskolázottsága 2,94 3,13 3,13 3,62 2,61 Továbbtan. szánd. 4,60 5,74 5,29 6,66 4,76
Az adatokat 1995 tavaszán vettük fel. A felmérések áprilisban kezdődtek a gondolkodási képességek tesztelésével, majd a tanév végéhez közeledve került sor a tudásszintmérő tesztek megoldására. Az összes tesztet, feladatlapot osztálykeretben oldották meg a tanulók. A tudásszintmérő tesztek javítását - javítókulcs alapján - a felmérésben résztvevő tanárok végezték. Mivel a tesztek a tananyaghoz kapcsolódtak, az eredményeket felhasználhatták a tanulók értékelésére is, azaz a tanulók jegyet kaphattak a tesztre. A tantárgyi tesztek eredményeiről - saját osztályaik teljesítményeiről és az egész minta átlagáról - az iskolák visszajelzést kaptak, így a kutatási programban való részvétel az iskolák számára közvetlenül is használható információt szolgáltatott.
Az eredmények bemutatásaA tudás egyes összetevőivel már több mint egy évtizede foglalkozunk, és az adott területekről részletes eredmények állnak rendelkezésünkre. Az itt bemutatandó kutatási program egyes részeredményeit már több szakmai konferencián ismertettük (B. Németh és Csapó, 1996; Csapó, 1996, 1997; Korom és Csapó, 1996, Korom, 1997; Vidákovich, 1996) és bizonyos részeredményeit már közöltük is (Korom és Csapó, 1997). Nagy részben tehát már többszörösen ellenőrzött és megvitatott eredményeket mutatunk be. A felmérés adatait különböző nézőpontokból, többféle statisztikai módszer felhasználásával elemeztük. Az adatok feldolgozása során minden esetben elvégeztük a statisztikai szignifikancia-vizsgálatokat is, így főleg olyan eredményekkel foglalkozunk, azokat interpretáljuk és azokból vonunk le következtetéseket, amelyek szignifikánsnak bizonyultak. Mivel a minta nagysága mindkét korosztály esetében meghaladta az 500 főt, már viszonylag kis különbségek, illetve alacsony összefüggések is szignifikánsak statisztikai értelemben, többnyire még olyankor is, amikor már e különbségek és összefüggések olyan alacsonyak, hogy azoknak nincs gyakorlati jelentőségük. Ezért többnyire eltekintünk a szignifikancia jellemzésre szolgáló adatok közlésétől.