A SAILS koncepciója és a pályázat célkitűzési

A projekt célja, hogy Európa-szerte segítse a tanárjelölteket és a már gyakorló pedagógusokat a 12-18 éves tanulók kutatás-alapú természettudományos oktatásának elsajátításában.

Amellett a pályázatot megvalósító partnerek a kutatás alapú természettudományos oktatást ágyazzák bele a tanterveikbe, a kutatás-alapú természettudományos oktatáshoz elengedhetetlen készségeknek és kompetenciáknak megfelelő stratégiákat és mérési kereteket fejlesztenek ki, valamint nem csak a kutatás-alapú természettudományos oktatásra készítik fel a pedagógusokat, hanem arra is, hogy magabiztosan és hozzáértően mérjék fel a tanulóik tudásának a fejlődését.

Ennek az egységes megközelítésnek köszönhetően egy fenntartható kutatás-alapú természettudományos oktatási modell kerül kialakításra, amely tartalmazza mindazokat az elengedhetetlen elemeket - például a tanár-továbbképzés, a kutatás-alapú természettudományos pedagógiai mérést és tantervet-, amelyek átalakítják a tantermi gyakorlatot.

A SAILS projekt során mind a tizenkét részt vevő országban számos tanár-továbbképzési műhelymunkán lesz biztosítva a lehetőség, hogy egy olyan önfenntartó modellt fejlesszünk ki, amely egy gyakorlati közösség létrehozása által a pedagógusok megosszák egymással a kutatás-alapú tapasztalataikat és gyakorlataikat, tanítási, tanulási és mérési megközelítéseiket.

A SAILS konzorcium 13 szervezetének több mint 45 partnere, ideértve egyetemek, kis-és középvállalkozások és egy multinacionális cég, dolgozik együtt hazai és nemzetközi résztvevőkkel azon, hogy elősegítse és terjessze a kutatás-alapú megközelítéseket a természettudományok tanításában, tanulásában és értékelésében.

A Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja a pályázat egyik munkacsomagjának megvalósítójaként az oxfordi King’s College, a dublini Dublin City University, és a Malmői Egyetem munkatársaival dolgozik együtt a tanár-továbbképzési programok keretében a kutatás-alapú természettudományok oktatási gyakorlatainak fejlesztésén. A munkacsomag címe: „Értékelés a kutatás-alapú természettudományos oktatásban”. Feladatunk, hogy az 1. számú munkacsomag eredményei alapján meghatározzunk és kifejlesszünk a kutatás-alapú természettudományos oktatás által támogatott képességek és kompetenciák mérésére alkalmas stratégiákat, kereteket és eszközöket. Ezen munkacsomag célja, hogy:

• olyan specifikus képességeket határozzunk meg, amelyek alkalmasak a mérésre, mint például a gondolkodási képesség vagy a természettudományos műveltség;
• minden természettudományos területen kidolgozzunk stratégiákat/ kereteket egyes képességek/ kompetenciák mérésére;
• megvizsgáljuk ezeknek a képességek/ kompetenciák mérésének a legmegfelelőbb formáját.

Ebben a munkacsomagban a partnerek együttműködésével meghatározzuk és kifejlesztjük a mérési kereteket és eszközöket annak érdekében, hogy mindegyik természettudományos területen egyenként legalább 4 képességet/ kompetenciát meg tudjunk célozni a 9-12. évfolyamokon.

1. feladat: az 1. sz. munkacsomag eredményei alapján áttekintjük a tudás- és képességek mérési kereteit és stratégiáit, majd megalkotunk egy megfelelő többdimenziós keret, amely alkalmas a kutatás-alapú természettudományos oktatásra. Különös hangsúlyt fektetünk azokra a megközelítésekre, amelyek képesek foglalkozni a kutatás-alapú természettudományos oktatás specifikus előnyeivel, mint például a tanulók kognitív fejlődésével (pl. természettudományos gondolkodás), vagy a tanulók azon tudásával és képességeivel, amelyeket a természettudományok tanulása során sajátítanak el, és a modern társadalom kontextusaiban hasznosíthatóak (pl. természettudományos műveltség).
2. feladat: a konzorciumi partnerekkel megalkotott speciális csoportok közreműködésével olyan tanár-továbbképzési anyagokat állítunk össze, amelyek felsorakoztatják a kutatás-alapú természettudományos oktatás által megcélzott képességek és kompetenciák jó tulajdonságait. Ezek az anyagok szemléltetni fogják a kutatás-alapú természettudományos oktatásban meglévő, és/ vagy a kísérleti és innovatív oktatási projektekből átvett jó gyakorlatokat (pl. CASE).
3. feladat: bizonyos képességek/ kompetenciák mérési kereteinek a kidolgozására is sor kerül, amely a meghatározott célokat és összefüggéseiket (pl. fejlődési szakaszok, komplexebb képességek összetevői, stb.) rendszerezi és operacionalizáltan írja le.
4. feladat: (papír-ceruza alapú és/ vagy számítógépes) mérési eszközök modelljei kerülnek kidolgozásra azzal a céllal, hogy a kutatás-alapú természettudományos oktatás specifikus képességeit/ kompetenciáit mérjük. Ezek az eszközök a konzorciumban részt vevő országaiban kerülnek kipróbálásra, és a 4. sz. munkacsomagban felhasználásra a kutatás-alapú természettudományos oktatásban és annak mérésében részt vevő pedagógusok továbbképzésében.
5. feladat: a 3. sz. munkacsomag részeként végzett eszközök és mérési keretek beméréseit követően ezen mérési anyagok alkalmazásának értékelése kerül áttekintésre és szükség szerint javításra.
6. feladat: a bemérést és értékelést követően a keret áttekintésre kerül olyan szempontból, hogy szükséges-e diszciplína-specifikus keretek meghatározása, vagy megfelelő egyetlen átfogó keret alkalmazása. Egy átfogó keret megfelelő lehet a tanulók természettudományos gondolkodásának a mérésére, mindamellett a diszciplína-specifikus meghatározások alkalmasabbak lehetnek a természettudományos tudás (természettudományos műveltség) alkalmazásának a mérésére.