Egészségnevelés (Az iskoláskorú népesség egészségfejlesztésével kapcsolatos kutatások)

Programvezető: Pikó Bettina, DSc
 
A képzési program általános keretei
Az egészségmegőrzésre való felkészülés a szocializáció része, amely a családon túl az iskolai nevelés keretein belül történik. Ahhoz, hogy hatékony egészségnevelési programokat tudjunk működtetni, kiindulópontként meg kell ismerni az adott populáció egészségi állapotát és egészséggel összefüggő életmódját, életkorából fakadó speciális szükségleteit és igényeit, majd ezek alapján prioritásokat felállítani és kitűzni a célokat. A programok tervezése és működtetése során hangsúlyt kell fektetni a folyamatos ellenőrzésre és korrekcióra. Az egészségnevelés tudományos alapjai az egészségtudomány tudáskincsére támaszkodnak, amelyet a pszichológia, a szociológia, a neveléstudomány, az antropológia és a kommunikáció-tudomány elméleti és gyakorlati koncepciói szervesen kiegészítenek. A program szorosan kapcsolódik a Szegedi Tudományegyetem Magatartástudományi Intézetében folyó magatartástudományi tárgyak oktatásához, illetve az intézetben folyó magatartástudományi kutatásokhoz, elsősorban az Ifjúságkutató munkacsoportban zajló vizsgálatokhoz (http://web.med.u-szeged.hu/magtud/piko/). Ebben az interdiszciplináris megközelítésű, gyakorlat-orientált tudományterületen belül számos kutatási téma körvonalazódik, az alapkutatástól a program-implementációig.
A képzési program kiindulópontja az egészség és betegség modern koncepciója, az egészséget veszélyeztető (ún. kockázati), valamint az egészségmegőrzésben és egészségfejlesztésben szerepet játszó (ún. védő) faktorok sajátosságainak megismerése. Az ún. rizikó- és protektív elmélet alapjainak bemutatása során különösen nagy hangsúlyt fektetünk a pszichoszociális védőhatások azonosítására, a pozitív pszichológiai típusú mentálhigiéné és egészségnevelés koncepciójának elsajátítására. Fontos hangsúlyt kap a sport, a belső motivációk és értékek, a pozitív pszichológia által humán erősségeknek nevezett védőhatások (pl. spiritualitás, vallás, közösségi, családi és a társas támogatás egyéb formái, iskolai elköteleződés) elemzése. A kockázati tényezők közül pedig kiemelten fontosnak tartjuk a kockázatészlelés, az egészségtudatosság, a kockázatokról alkotott laikus értelmezések és hiedelmek vizsgálatát.
A képzési program kiemelt célcsoportját jelentik az iskoláskorúak, az általános iskolától az egyetemista korosztályig. Egészségnevelés szempontjából egy fokozottan sérülékeny csoportot jelentenek a serdülők (valamint a pre- és posztadoleszcens fiatalok), hiszen a modern társadalomban megnövekedtek a problémaviselkedési formák, az egészségmagatartás ebben az időszakban gyakran eltolódik az egészségkárosító viselkedések irányába (pl. csökken a sportra szánt idő, az étkezési kontroll, nő a káros szenvedélyek, addikciók gyakorisága). A korspecifikus rizikó- és protektív tényezők mellett figyelembe vesszük a társadalmi helyzetből fakadó hatások mellett az adott kultúra társadalomlélektani sajátosságait, azaz a posztmodern, globalizációs és posztszocialista hatásokat is. A program keretein belül a tanulókon kívül célcsoportot jelentenek a pedagógusok és az iskolások környezetében előforduló más segítő hivatásúak egészség állapota, életmódja és egészségnevelése is.
 
Fontosabb kutatási témák
 
1. Az iskoláskorú fiatalok egészségének és problémaviselkedésének vizsgálata
A modern társadalomban megnövekedtek a fiatalokat érintő problémaviselkedések. E kutatási téma kiindulópontja az ún. ifjúkori problémaviselkedés szindróma, amely magában foglal agresszív, antiszociális viselkedést, iskolai beilleszkedési és tanulási nehézségeket, dohányzást, alkohol- és drogfogyasztást, egyéb addikciókat, korai és kockázatos szexuális aktivitást, valamint pszichés zavarokat. A kutatások azt mutatják, hogy az egyes elemek között igen gyakori összefüggések vannak, azaz halmozódnak, a tünetegyüttes megjelenéséért a közös oki háttértényezők rendszere felelős. Ennek hátterében a pszichoszociális faktorok fokozott jelenléte mellett genetikai-biológiai sérülékenység is állhat, ugyanakkor a közös gyökerű pszichoszociális, szociokulturális alapokat is ki kell emelnünk. A problémaviselkedésnek két jól elkülöníthető megnyilvánulási formáját különböztetjük meg: externalizációs (például életvezetési problémák, antiszociális, normasértő vagy agresszív-erőszakos kitörések), illetve internalizációs (szorongás, visszahúzódás, alacsony önértékelés, depressziós tünetegyüttes megjelenése) formákat.
A PhD képzés keretében végezhető kutatási témák mindenekelőtt a következő területekre terjedhetnek ki:
(a) Laikus egészségkoncepciók, betegségreprezentációk, rizikópercepció, kockázati tényezőkhöz való viszonyulás, egészségtudatosság megismerése.
(b) Fiatalok pszichoszociális egészsége és az azt befolyásoló tényezők komplex rendszerének kutatása a rizikó- és protektív elmélet mentén (kulturális sajátosságok, társadalmi-gazdasági helyzet, egyenlőtlenségek).
(c) Fiatalok egészségmagatartásának és életmódjának vizsgálata (sport, vallás ás spiritualitás, szabadidő, társas háló ás társas támogatás, táplálkozás).
(d) Fiatalok problémaviselkedésének elemzése (kémiai és viselkedési addikciók, dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, depresszió ás agresszió, szorongás, impulzív és antiszociális viselkedés, korai és kockázatos szexuális viselkedés).
 
2. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés pozitív pszichológiai alapjai
A pozitív pszichológiai kutatások legfontosabb célkitűzése az alkalmazkodás elősegítése az élet kihívásaihoz, s ezáltal járul hozzá az egészség fejlesztéséhez és a betegségek megelőzéséhez. A pozitív pszichológia egyaránt érint egyéni pszichológiai jellemzőket (mint például az önbecsülés vagy a reziliencia, autentikus viselkedés), társas jellemzőket (mint az altruizmus) és társadalmi szintű jellemzőket (mint például a pedagógia vagy a vezetés/menedzsment kérdései). Nagy hangsúlyt fektet a fejlődéstani szempontok figyelembe vételére is, hiszen más pozitív pszichológiai kihívás elé állít bennünket a serdülőkor, mint az idős kor. E témakört érintve a rizikó- és protektív elmélet keretén belül kiemelten foglalkozunk a védőfaktorként ható ún. humán erények feltárásával, amelyekre az egészségnevelési programok épülhetnek. A képzés központi részét képezi a pozitív pszichológia alapú mentálhigiéné, amelynek fókuszában a stresszkezelésben szerepet játszó védőhatások (pl. önbecsülés, autentikus viselkedés, optimizmus, coping, altruizmus, belső kontroll, énhatékonyság).
A PhD képzés keretében végezhető kutatási témák mindenekelőtt a következő területekre terjedhetnek ki:
(a) Egyéni pszichológiai jellemzők egészségnevelési szerepének vizsgálata (coping, optimizmus, életcélok, önbecsülés, belső kontroll, érzelmi reguláció, autentikus viselkedés, énhatékonyság, jövőorientáltság, stb.).
(b) Társas pszichológiai jellemzők egészségnevelési szerepének vizsgálata (altruizmus, asszertív viselkedés, társas kompetencia, csoportviselkedés).
(c) Az iskolai környezet mint az egészségnevelés színtere (pl. igazságosság élménye, szerepkonfliktusok, tanári nevelés stílusok).
(d) Stressz és a stresszkezelés pozitív pszichológiai megközelítése (stresszmenedzselés, mentálhigiéné).
 
3. Pedagógusok és az iskoláskorúakkal kapcsolatba kerülő más segítő hivatásúak egészségvédelme
A pedagógusok munkájuk során számos pszichoszociális veszélynek vannak kitéve, ami könnyen kiégéshez vezet. Ez a jelenség a segítő hivatások sajátossága. A munkahelyi stressz szorosösszefüggést mutat a kiégés jelenségével. A munkavégzéssel összefüggő pszichikai problémák a megbetegedések jelentős hányadát teszik ki. A munkavégzés pszichoszociális környezete befolyásolja a munkaelégedettséget, a munkavégzés minőségét, s ebből kifolyólag a munkahely hosszú távú hatékonyságát. Az ún. pszichoszociális egészségmutatók a munkahelyi stressz és elégedetlenség indikátorai, előfordulásuk jelzi a munkahelyi környezet hiányosságait. Mindezek feltárása elősegítheti a kiégés-prevenciót és a pedagógusok egészségének védelmét.
A PhD képzés keretében végezhető kutatási témák mindenekelőtt a következő területekre terjedhetnek ki:
(a) Pedagógusok és más segítő foglalkozásúak munkaelégedettségének és stresszterheltségének vizsgálata.
(b) Pedagógusok és más segítő foglalkozásúak körében előforduló kiégés jelenségének és összefüggéseinek elemzése.
(c) Munkahelyi egészségnevelés, stresszkezelés és mentálhigiéné.
 
4. A családi életre nevelés kérdéseinek elemzése az értékek tükrében
A serdülőkor jelentős változást hoz a társas kapcsolati hálóban, ami megmutatkozik abban, hogy a fiatalok számára egyre fontosabbá válnak a kortárskapcsolatok, ugyanakkor a szülők szerepe is jelentősen átalakul. Ez egy olyan fejlődéstani szakasz, amelyben a fiatalok önálló döntési hatóköre ugyan megnő, ez azonban nem jelenti a szülői kontroll jelentőségének eltűnését. A kutatások azt igazolták, hogy mindent egybevetve a szülői kapcsolat átalakulása ellenére a szülők továbbra is fontos fejlődéstani szerepet töltenek be a serdülők számára az ún. biztonságos kötődés talaján, amely ugyanakkor sokkal ellentmondásosabb, olykor látensebb, mint a gyermekkorban, de mégis jelentős védőfaktor.
A PhD képzés keretében végezhető kutatási témák mindenekelőtt a következő területekre terjedhetnek ki:
(a) A család szerepe az egészségfejlesztésben, a család mint védőfaktor.
(b) A szülői nevelési stílus (pl. autoriter, mértékadó) egészségre gyakorolt hatása.
 
5. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés hatékonyságának mérése
Az egészségnevelés és egészségfejlesztés hatékonyságának mérése a hazai és mikrokörnyezeti sajátosságok figyelembevételével, pl. megbízható indikátorok kialakítása, nemzetközi tapasztalok átvétele, adaptálása, kipróbálása és ellenőrzése.
 
magyar