A vizuális műveltség (térszemlélet, tárgy- és környezetkultúra, vizuális ízlés)

A térszemlélet tesztekkel kapcsolatos eredmények

A négy tesztben szereplő feladatok különbözőek voltak, ezért az eredményeket nem lehet közvetlenül összehasonlítani, de a konkrét feladatok tartalmát is figyelembe véve a két korosztály összehasonlításával is értelmezhetjük az adatokat.
A két évfolyam számára más-más típusú feladat jelentett nehézséget illetve bizonyult könnyűnek. A hetedik évfolyam egy felismerési és megjelenítési feladatot oldott meg legjobban (A változatból). A B változatból hetedikesek számára a legkönnyebb a dinamikalátási feladat volt, a legnehezebb pedig a kétdimenziós vizuális elképzelési feladat. Általánosságban elmondható, hogy a hetedikesek eredményei az A tesztben sokkal kiegyensúlyozottabbak, mint a B tesztben, de összességében mindkét tesztben jobban boldogulnak a manipulációt igénylő feladatokkal, mint a kizárólag befogadói műveleteket igénylőkkel.
A tizenegyedik évfolyamban az A teszt legnehezebb feladata egy felismerést és megjelenítést kívánó, tehát komplex befogadói és manipulációs feladat volt, a legkönnyebb pedig egy, az alakzatok képzeleti transzformációját igénylő ábra. A B tesztváltozatban a legnehezebbnek egy téri konstrukciós feladat bizonyult, míg a legkönnyebben a kétdimenziós vizuális elképzelési feladatot oldották meg a tizenegyedikesek. Általánosságban elmondható, hogy a tizenegyedikesek teljesítménye a felismerési feladatokban lényegesen jobb, mint a hetedikeseké.
Középiskolában a két iskolatípus között nincs szignifikáns különbség, csakúgy, mint hetedik osztályban sincs még szignifikáns különbség a fiúk és a lányok teljesítménye között. A középiskola vége felé a különbség már mintegy 10 pont, azaz nagyjából egy teljes szórásnyi a fiúk javára. Az idősebb korosztály esetében a fiúk a térszemlélet feladatokban lényegesen jobban teljesítenek, mint a lányok.

A környezetkultúra felmérésének eredményei

Ugyanazt a tesztet oldották meg mindkét évfolyam tanulói, így az eredményeket közvetlenül össze lehet hasonlítani. Két kivétellel, minden feladat esetében romlanak az eredmények, az idősebb korosztály teljesítménye lényegesen gyengébb, mint a fiatalabbaké. Az egyes komponensek illetve a teszt átlagát mutatja a 4. ábra. Az adatokat egységesen százalékra számítottuk át.
A legnagyobb visszaesés az "Eredetiség" komponensnél mutatkozik - összhangban az egyéb rajzi vizsgálatokkal, amelyekben a kamasz korosztályok teljesítményromlását az originalitás, ez az igen fontos kreativitásjegy csökkenésével jellemzik. Jelentős teljesítmény-különbség van a fiatalok javára az "Az ítéletalkotás minősége" és "Az értékelés helyessége", illetve "Az elemzés mélysége" komponensekben is. Az ábra - bár súlyos negatív tendenciákat jelez - még nem is tükrözi a visszaesés valódi mértékét, a különbségek teljes nagyságát.
A két iskolatípus tanulóinak a környezetkultúra teszten elért eredményeit összehasonlíthatva, a két iskolatípusban itt is tapasztalhatók különbségek, ezúttal a gimnázium javára. Két komponensben szignifikáns az eltérés, méghozzá két lényeges képességterületen: az "Eredetiség" és az "Értékelés helyessége" egyaránt a problémamegoldó gondolkodás, az érzékeny esztétikai látásmód alapfeltétele.
A környezetkultúra problémái iránti érzékenység, az ilyen hivatás választása a köznapi tapasztalat szerint független a nemektől. Vizsgálatunkban a hetedik évfolyamon, a mért hat terület közül háromban szignifikáns jobbak a fiúk eredményei. Az általuk felismert formatervezési problémák könnyebben azonosíthatóak, eredetibbek, és értékelésük is jobb, mint a lányoké. A tizenegyedik évfolyamon másik két részképességben jobbak a fiúk: a helyzetleírás (a probléma precíz, érzékletes megfogalmazása) és az ítéletalkotás magasabb színvonalú a fiúk elemzéseiben. A korosztály eredményei úgy általában gyengébbek. Ahogyan más vizsgálatokban is tapasztaltuk, a fiúk eredményei jobban szórnak, mint a lányoké, több az átlagon felüli, illetve ez alatti teljesítmény. A tizenegyedik évfolyamon a szórás csökken, a teljesítmények egy alacsonyabb színvonalom kiegyenlítődnek.


4. ábra. A környezetkultúra teljesítmények változása a két évfolyam között


Az ízlésvizsgálat eredményei

A vizsgálat természetéből adódóan itt nem beszélhettünk "jobb" és "rosszabb" teljesítményekről. Eredményeink csak arra alkalmasak, hogy leírjuk, hogyan alakul a két korosztály ízlése, milyen jellegű alkotásokat részesítenek előnyben és melyek azok, amelyek nem találnak utat hozzájuk. Mivel a vizuális műveltség elsajátításának, s főleg bővítésének fontos feltétele a befogadásra való készség, a nyitottság és tolerancia, ezek az eredmények nem elhanyagolhatók az esztétikai nevelési programok tervezésekor.
Az ízlés kialakulása szempontjából a vizsgált két életkori csoport meglehetősen közel van egymáshoz, jelentős különbségek nem fedezhetők fel. A komplexitásigény - az összetettebb, változatosabb művek előnyben részesítése - a tizenegyedik évfolyamon nagyobb, mint a hetediken, és csökken - bár még mindig igen jelenős - a "konzervativizmus", tehát a hagyományos művészeti értékek preferálása. A meghökkentő megoldásokat, meglepő tartalmakat a hetedikesek lényegesen magasabbra értékelik, mint idősebb társaik. Az ábrázolásigény mindkét korosztályban nagyon magas, de a tizenegyedikeseknél szignifikánsan alacsonyabb, ami a különböző megformálásmódok iránti nyitottság növekedésére utal. A fiatalabbaknak fontosabb, hogy a kép kellemes, vidám hangulatot sugározzon, az idősebbek viszont a cselekményességet tartják fontosnak. A tizenegyedik évfolyamba járók egy részének már lényeges ez a minőség, a kisebbeknek egyáltalán nem.
Az iskolatípus tekintetében csak néhány szignifikáns különbséget találtunk, ezek azonban jellegzetesek. A gimnazisták inkább kedvelik az összetettebb tartalmú és képi megjelenésű műalkotásokat, kevésbé vonzódnak a tömegművészethez, kevésbé konzervatívak és nagyobb a narratív tartalom iránti igényük, mint a szakmunkásoknak. Ők viszont jobban kedvelik a non-figuratív képi nyelvet vizsgálatunkban megtestesítő kubizmust, lényegesen kevésbé igény-lik a realista ábrázolást, mint a gimnazisták.
A hetedik évfolyamon a két nem ízlése számos ponton eltér, műbefogadói magatartásuk tehát jelentősen különböző. A lányok számára igen fontos a pozitív tartalom, a fiúknak a sok képi információ - a magas narratív szint. A lányok nagyon kedvelik a dinamikus, mozgalmas képeket - a fiúk ezeket kifejezetten elutasítják. A fiúk készek megismerni a változatos, meghökkentő, látszólag egymáshoz nem illő elemeket (inkompatibilis képi minőségeket) a lányok ezeket lényegesen kevésbé viselik el. A két nem konzervativizmusában nincsenek különbségek. Az idősebb korosztályban csökken a nemek közötti különbség, de a tendencia nem változik. A fiúk ebben az életkorban is a komplex, változatos, magas információ-tartalmú, dinamikus képeket szeretik jobban, a lányok pedig a pozitív tartalmú képeket.